A kazánok kiválasztásánál fontos szempont és sok későbbi kellemetlenségeket kerülhetünk el, ha olyan mellett döntünk, amelyik rendelkezik hazai szervizzel, alkatrész-utánpótlással.
A kazánok kiválasztásánál lényeges még a megfelelő teljesítmény meghatározása.
- A szükségesnél kisebb kazán nagy hidegben nem tudja befűteni az épületet.
- A túl nagy teljesítményű kazán beépítése sem kedvező, mert csak rossz hatásfokkal üzemeltethető.
Alaptípusok áttekintése:
- A régebbi gázkazánok két-pont szabályozásúak, vagyis csak ki- és bekapcsolásra voltak alkalmasak.
- A korszerűbb kazánok már három-pont szabályozásúak, vagyis a ki- és bekapcsoláson kívül kis- és nagyláng használattal üzemelnek.
- A legkorszerűbbek pedig folyamatos szabályozásúak (modulációsak), azaz a kis láng és nagy láng között a szabályozás fokozatmentes (kondenzációsak)
A továbbiakban a szakmai szempontokat és az energiafelhasználást figyelembe véve csak a kondenzációs kazánok közötti válogatást javaslom tiszta szívvel.
A kondenzációs kazánok beépítésekor a fűtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az még a legnagyobb hidegben se igényeljen a kondenzációs hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű fűtővizet. Ez a hőmérséklet 60 °C alatt van, így az a legjobb, ha a fűtési rendszert max 50 °C előremenő hőmérsékletre tervezzük. Ha valaki a régi 90/70 °C-os fűtési rendszerhez kíván ilyen kazánt beépíteni, az csalódni fog, mert a készülék nem fog jó hatásfokkal üzemelni, sőt a kondenzáció elmaradása miatt még a kívánt teljesítményt sem fogja leadni.
Amennyiben a fűtési hőigényen kívül használati melegvíz-igény is van az épületben, akkor meg kell vizsgálni, hogy
- a kombinált készülékeke építsük be (átfolyós rendszerű),
- vagy a tárolóst (indirekt fűtésű).
Átfolyós rendszerűt csak ott célszerű alkalmazni, ahol a meleg víz felhasználási helye közel van a kazánhoz. Ez azért lényeges, mert az átfolyós rendszerű vízmelegítők melegvíz-vezetéke nem cirkuláltatható, és emiatt sokat kell várni a meleg víz megjelenésére
A gázkazánok beépítésénél figyelni kell a használandó gáz fajtájára. Ez csak abból a szempontból lényeges, hogy milyen fúvókákkal kell szállítani a kazánokat. Hazánkban városi gázt már alig használunk. A leggyakoribb gázfajta a földgáz, melynek a fűtőértéke 34 000 kJ/gnm3 (gáztechnikai normál köbméter) körül található, mely megfelel 9,44 kWh értéknek. Ahol nincs vezetékes gázellátás, ott PB gázt használnak. Nem szabad összekeverni a fúvókákat, mert az balesetveszélyes.
A kéményre is oda kell figyelni. Mérete nem lehet kisebb a kazán füstcsövének csatlakozó méreténél. Ha netán valami műszaki probléma miatt szükséges a szűkítés, akkor pontos számítással igazolni kell azt, hogy a szűkebb kémény is el tudja vezetni a keletkezett égésterméket és erre a változtatásra hivatalos felmentést kell kérni. A kondenzációs kazánok kéménykiválasztásánál fontos szempont, hogy savas kondenzátum keletkezik az égéstermék-elvezető rendszerben. Emiatt a béléscsőnek savállónak kell lennie. A keletkezett savakat el kell vezetni a kéményből. Családi házhoz méretezett kazánok kondenzátuma bevezethető a csatornába (kellő hígítással), a nagyobb kazánok kondenzátumát már semlegesíteni kell a csatornába vezetés előtt.
Végezetül említsük meg, hogy a szükséges kiegészítőkön spórolni a legköltségesebb játék. Az északi szonda kiépítése és bekötése elengedhetetlen dolog a kazántelepítés során.
A kazán és az esetleges tárolók kiválasztásakor legyünk figyelemmel arra, hogy a későbbiekben kívánjuk-e a rendszerünket korszerűbb kiegészítőkkel ellátni? (szolár, thermo-szolár rendszer) .Ha ezeket figyelembe véve alakítjuk ki a kazánt, spórolhatunk a jövőre nézve.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.